Annuntian

Hogyan lesz valakiből foszló árnyék a csillogásban?

Annuntian királysága sötétségből született újjá, apja Maledicto egészen kiskorától ennek tudatában nevelte a leendő uralkodót. A fizikai kiképzés mellett szellemét is edzette, a Kaedru hadtudomány volt esti meséje és pihenője is két pofon között.

Már fiatalon vonzani kezdte Placatas rendjének hagyatéka, alig tíz Capignisi Tengelyforduló után már az Árnyékharcosokkal gyakorolt és tanult. Nem csak harcművészetet, sötét filozófiát és fémtant is.

Édesanyja korai elhalálozása miatt, akárcsak apját, őt is Luxfero Papnő tanította és nevelte a Kaedru etikettre. A lázadó szellemű Herceg rendszeresen szembement a dogmatikus szabályokkal és a vallási tradíciókkal, így gyermekkorának nagy részét harci és filozófiai tanulmányai mellett büntetőmunkával töltötte.

Harmincötödik Tengelyfordulóján a királyi ünnepség helyett a keleti kovácsműhelybe vonult, első páncélzatát elkészíteni. Egyedül dolgozott, sem segítséget, sem tanácsot nem fogadott el a mesterektől. Hat éjszakán át művelte a Fényacélt. Torz vértjeit magára öltve masírozott végig a földek mellett, egészen a keleti főkapuig. A szentségtörő megjelenése végül küzdelembe torkollott az őrséggel. Győzelmét Maledicto tíz éjszaka fogdával és húsz a Capignis keltétől egészen nyugtáig tartó arató munkával jutalmazta. A kényszerű száműzetésben ismerte meg leendő feleségét, Beatitist. A szótlan Herceg és az élettel telt földműves lány hamar megtalálta a közös hangot, a büntetés letelte után az ifjú Annuntian ágyasait menesztve monogám életet kezdett. Korai Tengelyfordulóik látszat titokban teltek, az őrség, az udvar nemesei, de még maga a Tréfás Király is behunyt szemmel járt, amikor fia éjjeli eltűnései megsűrűsödtek. A harcos lopakodása lassan mindennapossá vált.

Az ötvenedik Capignisi Tengelyfordulóján Annuntian a tradíciókat lesöpörve két kívánsággal állt apja elé az ünnepségen. Egyszerre kérte Beatitist feleségül és felvételét az Árnyékharcos rendbe. A lincselés határát feszegető felháborodást Maledicto gúnyos tréfájával elütve Disciplosst szólította fia ellenfeléül. Az elvesztett párbaj nem szegte kedvét, a győztes királyi testőrparancsnok iránt kialakuló kölcsönös tisztelete lassan barátsággá nemesedett közös edzéseiken.

A hetvenötödik Tengelyfordulója ünnepén ismét felvételét kérte az Árnyékharcos rendbe. Disciplosst párbajban legyőzve elérte célját: a rend történetében ő lett a legfiatalabb belépő.

Századik Tengelyfordulós ünnepsége előtt alig öt Capignis alkonnyal, a Föderáció provokációja miatt, esküvője helyett, jegyesét hátrahagyva honvédő csatába indult a Kaedru peremvidékre. A tervezett villámütközet végül közel tíz Capignisi Tengelyfordulón át tartó háborúvá fajult. Az ifjú harcos Pyrophilus harcképtelenné válása után átvette a Tizedik Sikoly parancsnokságát, de a tradíciókkal szembe menve nem adta meg elődjének a jó halál kiútját, előbb tanácsadónak, majd tartalékos tisztnek nevezte ki bajtársát. Ez utóbbit Pyrophilus egészen Fundurusi haláláig viselte, mint Akokhape. A háborút Maledicto döntése zárta le, Aurabias Fénye egyetlen villanásban emésztette fel a Martanos csillagrendszert, vele együtt a Föderáció morálját is.

A tíz Tengelyforduló után hazatérő Annuntian hiába kereste otthonában Beatitist, csak a szomszédságtól tudta meg, hogy hadba vonulása Tengelyfordulóján a Királyi Őrség elhurcolta. A palotába visszatérve azonnal számon kérte apját, a rövid beszélgetés egy párbajnak nem nevezhető kiadós veréssel ért véget, a Tréfás Király győzelmével. A fogdában magához térő Herceg szembesült meggondolatlanságával, a Luxfero keze alatt udvari etikettet és PSY tudást tanuló Beatitis látogatása újra értelmezte az eseményeket, a tévedését belátó fiú mégsem kért bocsánatot apjától. Bár ítélet nem született, Annuntian egy egész Fényciklust töltött önkéntesen a rácsok mögött. Sajátos vezeklése végén a fogdából kirángató őrök a trónterembe vitték, ahol a parancsnoki kinevezésének megünneplésével egyben tartott házassági szertartása várta. Maledicto leendő menyét a királyi család lányaként, fiát az Árnyékharcos rend új vezéreként eskette fel a menyegző előtt.

Alig másfél Tengelyfordulóval később Annuntian győztes hadvezérből büszke apa lett, első gyermekét, Innocentia Hercegnőt karjában tartva. A friss házasok boldogságára azonban árnyékot vetettek a Tréfás Király rémálmai, az éjjel megriadó gyermekkel együtt rázta vérfagyasztó üvöltése a falakat. Önkívülete sokszor vitte a lakosztályok előcsarnokába, előfordult, hogy rátámadt testőreire, de megesett, hogy saját fiával vívott ökölharcot.

Az éjjeli konfliktusok elől családját menteni vágyó Herceg a rend vezéreként a peremvidék egyik helyőrségébe próbálta székhelyét átmozdítani, de Beatitis a Király iránt érzett hálája miatt megállította férjét a menekülésben. Átmeneti megoldásként a lány szülőfalujába költözött a házaspár, ahol közel három Tengelyfordulót töltöttek mezőgazdászként. A távolság nem segített Maledicto állapotán, a mindig bohókás uralkodó éjjel őrjöngött, nappal trónján kókadozva vágyta unokája társaságát.

Állapotos felesége romló egészsége miatt Annuntian végül visszatér családjával a palotába. Apja éjjeli ámokfutásainak híre egyszerre zúdul rá a Beatitisért aggódó Hercegre.

A sorsfordító éjszakán üvöltő lánya mellől felkelve önkívületben vonyító apjához ment, életében először lépett be a Király lakosztályába. A feketére mázolt falak és a kivilágítatlan helyiségek még a rendíthetetlen Árnyékvezért is a rémület határáig taszították, de eszmélő Királyt a festékei közül felhúzva elkövette azt, amit egész hátralévő életében bánt. Rámutatott egy műre és megkérdezte mit ábrázol. A választól megváltozott.

Annuntian már nem volt jelen második lánya, Adulcentia születésénél. Megszállottan kezdte kutatni családja múltját, az Átkok pusztította kiürült falvak és a letarolt Placatas palota elszenesedett maradványai közt kereste saját válaszait. Kutatása egyre messzebb sodorta családjától, a Tizedik Sikoly fedélzetén a Kaedru-barát világok és a Föderáció peremvidékein folytatta a kutatást. Megtalálta, amit keresett. A közel egy tengelyfordulós utazás végén a megszerzett tudás saját otthonának falai közé vitte, ahol szembesítette a magát az unokáival és menyével körbebástyázó Királyt a saját megoldásával. Az Örök Fényt kérte, amit Nomsimah halála után Placatas, majd később Maledicto őriztetett egy annak épített helyiségben. A Király hallgatott, a gigászi uralkodó megrogyva állt a megoldást kínáló fia előtt, de kérését nem teljesítette. Annuntian fegyvert rántott apjára, de csak egy kiüresedett óriás várt az izzó Fényacéllal szemben a rekedt üvöltözés visszhangjában. A pengét Beatitis vette ki férje kezéből, majd lakosztályukba vezetve kérte számon a Herceget. Annuntian beszélt, a lány összetörve hallgatta. Megállapodtak. Még a Capignis kelte előtt Luxferohoz fordultak, a Papnőt sarokba szorítva megtudták, amire szükségük volt. Az intelmek ellenére a házaspár hajthatatlan maradt tervüket illetően.

A következő éj leple alatt Beatitis az alaksorok elzárt részéhez ment, amíg férje a trónterembe rontva színlelt részegséget, az őrök figyelmét magára vonva. A Király keserű ábrázata mögött hallgatott, némán nézte a felfordulást okozó fiát, egészen a robbanás pillanatáig.

Egy másik terv is zajlott azon az éjszakán. Az Insula Primoris szomszéd planétán egy szokatlan vendég várakozott. A föderációs kutter a kényszerleszállás álcája alatt kaput nyitott Thammis hadúr kalózainak. Az Örök Fényért mentek. Megszerezték. A merénylők nem hagytak életben senkit, a kapun átküldött detonátor után csak az égett hús maradt és az elszenesedett falak. Mire a Herceg az alaksorba ért a katonákkal, már csak a záródó kapun átrontó kalózokat látta és az ereklyetartót, benne családjának átkával eltűnni a semmiben.

A megözvegyült férj apja elé állva nem kérdezett, pontosan tudta, amit tudnia kellett. Lányait egy dajkával együtt magához vette, a Tizedik Sikoly fedélzetén kezdte meg közel száz Tengelyfordulón át tartó vadászatát Thammis hadúrra.